Az ő kapcsolatuk évekkel ezelőtt kezdődött, mikor Timi a szigetre költözött babysitterként. Akkoriban találkoztak Tommal, aki bár törzsgyökeres szigetlakó, járta a világot. Ehhez később Timi is becsatlakozott és együtt fedeztek fel új országokat.

Egy ideje viszont letelepedtek a szigeten, ugyanis hamarosan egy család lesznek.

2 napot töltöttünk velük június elején, amikor megmutatták nekünk is a sziget varázslatosságát. Egy kis fotózással egybekötve persze.:P Meg kell említenem, hogy volt bennem némi megfelelési kényszer, mivel ők maguk is fotósok. De a természetüknél fogva ez maximum az első 2 percben volt jelen, utána csak mentünk és élveztük minden egyes percét, összesen 4 helyszínen.:)

Meg merem kockáztatni, hogy mostanra már 3-an vannak és épp teljes harmóniában élvezik ennek minden percét az otthonukban.:)

Na most vagyok bajban, ugyanis érkezik egy kislány is a bandába nemsokára és innentől kezdve más albumnevet kell majd kitalálnom.

Lucáékkal minden évben tavasszal és ősszel fotózunk. Ezúttal Kisorosziba látogattunk el egy kicsit pacsálni, ami Robinak hazai pálya volt. Szeretem, hogy a srácok (Matyi és Zsiga) mindig emlegetnek és olyan nekik ez a fotózás, mintha egy élményprogram lenne, ahol játszunk és a végén kapnak egy matchboxot.:P Utóbbi ugyanis már szokássá vált náluk.:)

Róluk mindig a gyerekkorom jut eszembe:

Ahogyan bírkóztunk a tesóimmal, bunkert építettünk a nyaraló kertjében, vagy ahogy épp összemázoltuk egymást sárral. Szeretném azt kívánni az összes gyereknek, hogy ilyen gyerekkora legyen, mint amilyen nekik. Kíváncsian várom, hogy Kata milyen kis személyiséget örököl majd és hogyan fog helytállni a fiúk között.:))

Hamarosan valakik szülők lesznek! ...vagy már azok is?🫢 Mindenesetre időzíteni azt tudok, mert ezt sem most fotóztuk, de mire eljutok oda, hogy nektek is megmutassam, addigra már "aktualitását" veszti..:D Haha.

Majdnem pontosan 1 hónapja Szandiék egészen Münchenből jöttek haza a szülés előtt egy utolsó látogatásra. Akkor készítettük ezeket a képsorokat is, ahol hál'Isten az időjárás is mellénk állt.

Mi 5-en vagyunk testvérek és nálunk talán pont emiatt is nagyon nagy az összetartás. Sajnos nincsenek emlékeim arról, hogy milyen érzés volt egy öcsit kapni. amikor 4 és 5 évesek voltunk a bátyámmal. De arról már igen, mikor 12 évesen lett egy húgom (végre), majd ráadásként még egy öcsém. Hihetetlenül örültünk nekik, konkrétan még a pelenkázás is élvezet volt.:D

Bibi viszont még csak két éves és már most tudja ki van anya hasában és nagyon várja az érkezését.:) Persze addig még igyekszik kisajátítani a szüleit amennyire lehet és csak játszani és játszani. Nem is tudja még, hogy micsoda kincs lesz neki a húga, akivel egészen hamar össze fognak nőni. Így valójában egy játszótársat kap a szüleitől, ha úgy vesszük. Micsoda mázlista!

Mostanában elkezdtük kiélvezni a gyönyörű naplementéket, amiben idén már többször is szerencsénk volt.

Anitáékkal 3 hete fotóztunk és már az elején kiderült, hogy több szálon is összeér az ismerettségünk. Az ilyen sztorik mindig viccesek számomra, de már meg sem lepődöm milyen kicsi a világ.:)

Első gyermeküket várják, akinek a Márk nevet szánják majd. Tippelhettek, hogy szöszi vagy barna lesz.:P Mindenesetre az már biztos, hogy két ilyen bolondos és életvidám szülő mellett csak valami jó várhat rá. 🥰

Tudjátok mindig így indul...ismeretlenként belecsöppenek egy életeseménybe és utána azon kapom magam, hogy kész családdá avanzsálódtak, majd a gyerek újszülöttből hirtelen a szemed láttára kezd el felnőni. Ijesztő ám, hogy a tavalyi pocaklakók sorban töltik be az első életévüket jelenleg. Én meg pillázok, hogy mikor szaladt el így az idő?🙈

Nos hát Márk...már nagyon várom az első találkozásunkat!:))